By Valkai Nikoletta
Habár a prostituáltnak álló magyar n?k többsége nem tudja, hogy milyen körülmények várnak rájuk Hollandiában, becslések szerint a magyarok képezik az amszterdami piros lámpás negyed prostituáltjainak legnagyobb csoportját. A negyedben dolgozó örömlányok 75-80 százaléka kelet-európai, közülük is a magyarok számítanak a legolcsóbbnak és a legbevállalósabbnak. Futtatóik rettegésben tartják ?ket, a lányok legszívesebben hazajönnének, ám nincs mib?l.
2009 februárjában egy nyíregyházi lány holttestét találtak meg az amszterdami Oudezijds Achterburgwal utca egyik bordély-szobájában. A feltételezések szerint az akkor 19 éves Bettinát el?z? este egyik kliense késelhette halálra. A holland rend?rség tizenötezer euró nyomravezet?i díjat t?zött ki a gyilkosának kézre kerítésére.
Habár a holland parlament 18-ról 21 éves korra emelte fel a prostitúció alsó korhatárát, a törvény ugyan még nem hatályos, viszont a bordélyházakba már most is csak akkor fogadja be a lányokat, ha elmúltak 21 évesek. Pár hete Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felel?s államtitkára és Bogárdi Szabó István református püspök Svájcban lobbizott, hogy emeljék meg a legális prostitúció korhatárát 16-ról 18 évre.
A legolcsóbbak
Magyarországról özönlenek a prostituáltnak álló fiatal lányok Hollandiába. A Magyarországi N?i Alapítvány (MONA) konferenciáján az amszterdami piros lámpás negyed magyar örömlányainak helyzetét feltérképez? kutatás eredményeit ismertet? Matolcsi Andrea, a MONA projektkoordinátora elmondta, ezek után nem meglep?, az amszterdami piros lámpás negyedben van egy utca, amit egyszer?en csak „Nyíregyháza streetnek” neveznek a hollandok. Az adatok szerint a 18-24 év közötti lányok több mint fele – mint ahogyan a meggyilkolt lány is – a szabolcsi megyeszékhelyr?l került Hollandiába.
A megkérdezettek háromnegyede a nehéz anyagi helyzete miatt választotta a hollandiai munkát. Alig tíz százalékuk mondta azt, hogy erre kényszerítették. Háromnegyedük válaszolt úgy, hogy kijutásukat barátjuk vagy a futtatójuk segítette. Az eredmények arra is rávilágítottak, hogy annak ellenére, hogy a lányok futtatóikra úgy tekintenek, mint a védelmez?ikre, egy részük mögött kiépített b?nöz?i hálózat m?ködik.
Gyakran alkalmazott módszer, hogy a lányokkal elhitetik, egy jobb élet reményében segítenek nekik sok pénzhez jutni, és innen már egyenes az út Amszterdam valamelyik kirakatos bordélyába.
A lányok életkörülményit felderít? válaszokból az derült ki, általában délután egy órakor kezdenek, és hajnal ötig dolgoznak, egy nap 8-10 ügyfelet fogadnak. A legtöbb lány társaival együtt bérel lakást, fejenként 1500 euróért, ami így is kiemelked?en magasnak számít. Emellett még kirakatot is bérelni kell, és a futtatónak is oda kell adni a jutalékot.
„A heti 110 órával megkeresett pénz jóformán elmegy a lakbérre, a futtatóra és a bérleti díjra. A n?k nem tudnak semmit sem megtakarítani, s?t még el is adósodnak. A kerít?k így ott tudják tartani ?ket, hiszen még utaztatásuk árát sem tudják visszafizetni. Egyszer?en kizsákmányolják ezeket a n?ket. Napi 5-6 órát alszanak, aztán visszamennek dolgozni” – mondja Matolcsi Andrea.
Hozzátette, Amszterdamban a szexuális szolgáltatás 50 eurótól indul, de sok magyar n? már 25 euróért is elvállalja a munkát, és ezért az összegért bármit hajlandóak megtenni. Hírük gyorsan terjed, a más nemzetiség? lányok pedig amiatt panaszkodnak, hogy a magyar n?k leverik az árakat.
Félelem
Matolcsi Andrea példaként hozta fel, a futtatók képesek úgy is ellen?rizni a lányokat, hogy mobiltelefonon lehallgatják, mi zajlik éppen a prostituált és a kliens között a szobában.
A pénzhiány miatt a félelem is visszatartja ezeket a lányokat, hogy feladják kinti munkájukat, és hazajöjjenek. Matolcsi mint mondja, el?fordult, hogy miután egy n? visszatért Magyarországra, a futtató megtalálta a lány családját, megverte ?ket, a n?t pedig er?szakkal visszakényszerítette Hollandiába.
A lányok többsége nem volt tisztában a holland prostitúció körülményeivel, nem érzik magukat biztonságban még olyan bordélyházban sem, ahol vészhelyzet esetén csak a pánikgombot kell megnyomni. Egy 19 éves magyar lányt például már háromszor is kiraboltak, egy másik lány pedig azért fizetett egy török taxisnak, hogy az megvédje ?t a támadótól.
A kutatók a felmérésb?l arra a következtetésre jutottak, a megkérdezett lányok egyáltalán nem boldogok, hogy prostitúcióból kell megélniük. A megkérdezettek nagy része éppen ezért úgy tervezi, rövid id?n belül kiszáll a prostitúcióból, és inkább visszatér Magyarországra.
„Bármi megtennék, csak ne kelljen többet szexelnem” – nyilatkozta a kutatás készít?inek egy magyar n?.
A kutatásról
Az amszterdami piros lámpás negyed örömlányait segít? Scarlet Cord elnevezés? szervezet 2006-ban figyelt fel arra a jelenségre, hogy megnövekedett a Hollandiában dolgozó magyar prostituáltak száma. Sokan közülük az emberkereskedelem áldozataivá váltak, másfel?l futtatóik sokkal rosszabb helyzetben tartják ?ket, mint bármely más országból érkez?ket. Ezután határozta el Toos Heemskerk, a Scarlet Cord munkatársa, hogy kutatásba kezd, és megvizsgálja a hollandiai magyar prostituáltak helyzetét. 84 lány kérdetek meg arról, vajon tudatában voltak-e annak, mi várja ?ket Hollandiában, milyen körülmények között kénytelenek dolgozni, és milyen terveik vannak a jöv?re nézve.
